Az ember már több ezer éve rátalált az üvegre. Egyes tanulmányok szerint ez már akár 7 000 éve is megtörténhetett. Valószínűleg az obszidián (vulkáni kőzet – természetes üveg) volt az az üveg amit először még nyílhegyként és pengeként használhattak őseink.
Egyiptomban már időszámításunk előtt 1500 körül készítettek homokmagra öntött üvegedényeket. A legismertebb eljárás szerint valamilyen porózus kerámiamagot felpuhított üveglapocskákkal borítottak, majd a kész tárgyból a magot kikaparták. Az üveg legrégibb szöveges említése Ugaritból származik, a Krisztus előtti 1600-as évekből. Legrégebbi üvegtartály leletünk egy kehely az 1450-es évekből, amely III. Thutmosis fáraó nevéhez kötődik, s ma a müncheni Egyiptomi Múzeumban látható.
Obszidián
Az üvegkészítés első receptúrája az asszíriai uralkodó Asszurbanipál könyvtárában maradt fenn. A Kr. e. 650 körül keletkezett leírás így hangzik: Végy hatvan rész homokot, 180 részben tengeri növények hamuját, 5 rész krétát és üveget kapsz. A római császárok korában a használati üvegtárgyak előállítására specializálódott üveggyártó műhelyek körül üveggyártó központok alakultak ki. Az üveg fontos és népszerű ékszerré is vált ezekben az időkben, de a rómaiak találták fel az üvegfúvó pipát is, amely lehetővé tette a vékonyfalú üvegek készítését. Az üveggyöngy, karkötők és gyűrűk mellett a rómaiak készítettek tehát parfümös üvegeket és ivóedényeket (a kései antikvitás idején már poharakat is). Az üvegtartályok nagy előnyének számított a fa, fém, vagy bőr tároló alkalmatosságokkal szemben, hogy nem befolyásolták a bennük tárolt anyag ízét.
Régi üvegek
Miután az öblösüvegek, palackok és tartályok nagyjából a reneszánsz idejére meghódították életünk legfőbb színtereit, gyártásuk a síküvegéhez hasonló ipari ösvényen indult tovább. Az alapproblémát itt az üvegfúvó tüdejének egyenetlen kapacitása jelentette. Az első kapcsolódó mechanikai segédeszközöket a 19. századnak köszönhetjük. Ekkor már légpumpa segített az üvegfúváshoz szükséges nyomás elérésében, az üveg formájának érdekesebb és egységesebb, szabályosabb alakításához pedig már nem fakereteket, hanem fémformákat kezdtek alkalmazni, amelyekben egyfajta negatívként rajzolódott ki a relief. 1903-ban készült el az első teljesen automatikus üvegfúvó berendezés, amely a vákuumot és befúvást váltakoztató (szívó/fúvó) technikájával akkoriban elképesztően termelékeny eszköznek számított: percenként négy palack előállítására volt képes. Egy mai üveggyárban egy adott pillanatban több száz tonna olvadt üveget vesznek munkába, vagyis a gyártást nem volna praktikus éjszakára leállítani. Heti hét napon, napi 24 órában zajlik a folyamat, minimálisan változtatható termékmennyiségekkel. A mai gyártástechnológia gyorsaságát és pontosságát a lelkes századelővel kontrasztban érdemes szemügyre venni: egy jellegzetes mai üveggyár naponta 1-3 millió palackot bocsát ki, vagyis egy palack előállításának sebessége egy évszázad alatt lényegében az ezerszeresére nőtt. A fejlett országokban ma jellemzően minden 1-2 millió emberre jut egy üveggyár.
Üvegfúvás
Az üveg tehát ősi anyag, gyártásának technológiája az ókorba nyúlik vissza. Nem vezeti a hőt és az elektromosságot (szigetel), felszíne kemény, nem reakcióképes. E tulajdonságainak köszönhetően készülhet belőle üvegedény, különleges alakúra csiszolt optikai üveg lencse, amely megtöri és gyűjti a fényt. Üvegszál, amelyet más anyagokkal társítanak (üvegszálas műanyag), síküveg, vagy éppen többrétegű ragasztóval összeillesztett biztonsági üveg. Nagyságrendileg mintegy 100 000-féle üveget ismerünk, melyekből a gyakorlati életben 7-800-at használunk, ezek a kereskedelemben is kaphatók. Mind a 800 (illetve 100 ezer) féle üveg alapanyaga a szilíciumban gazdag, de fémektől és egyéb idegen anyagoktól megtisztított homok. A gyártásnál a homokot mésszel, szódával, dolomittal, káliummal, bórral és egyéb anyagokkal keverik. Ha az alapanyagokat sikerült pontosan bemérni, a keveréket kemencében kohósítják, vagyis az összetevőket 1200-1600 C-ra hevítik, míg azok megolvadnak és átlátszó masszává, folyékony üveggé alakulnak
Öblös üvegek
Forrás: Kis Üveghatározó – ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.